Még ma is a járműipar biztosítja a magyar gazdaság lendületét

Az autóipar teljesítménye folyamatosan nő, hónapról hónapra viszi előre a gazdaság szekerét. Az előrejelzések alapján pedig a következő években is lesz piaci kereslet - mondta lapunknak Szíjártó Zsolt, a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ ügyvezető igazgatója, aki szerint további kormányzati lépések kellenek ahhoz, hogy képesek legyenek a magyar kis- és közepes vállalakozások a beszállítói kapcsolatok bővítésére. A szakember hozzátette: a Nyugat-Pannon a gazdaságfejlesztési és innovációs programból mintegy kétszázötvenmilliárd forintos támogatási keretre pályázik.

- Milyen kilátásai vannak a hazai autóiparnak? Sok szakértő attól tart, hogy hamarosan leáldozik ennek az ágazatnak is.

- Erről szó sincs. Akkor sem, ha a gazdasági helyzet a legtöbb európai országban kihívásokkal teli marad 2015-ben is. A görög pénzügyi válság bizonytalansága hatással lehet az európai pénzpiacokra, illetve hozamokra is, amelyek a gazdaság egészére is negatív hatással lehetnek. Ennek ellenére a gazdaság helyzetét mutató indikátorok egyre több európai országban pozitív képet mutatnak, ami arra enged következtetni, hogy a dolgok jó irányba mennek. Mindez megmutatkozik az autóipari kereslet növekedésében is, azonban a márkák között már nagy a szóródás. Míg a minőségi, illetve prémium kategóriás márkák (Mercedes, Audi) növelni tudták eladásaikat, addig az alsó és középkategóriás szegmensben érdekelt gyártók veszítettek megrendeléseket az elmúlt évek folyamán.

- Globálisan mi jósolható?

- A Pricewaterhouse Coopers pénz­ügyi tanácsadócég felmérése alapján a fejlődő ázsiai országok 2020-ra több mint tizenötmillió autóval növelik termelésüket és elérik a negyvenkétmillió darabot, az észak-amerikai piac két és fél mil­lióval gyárt többet, és megközelíti a tizenkilencmilliós termelési értéket. A nekünk fontos európai piacon 12,6 százalékkal nő a termelési kapacitás, így eléri 2020-ra 19 milliós gyártási darabszámot.

- Mennyire „hasít" a járműipar a magyar gazdaságban?

- A KSH adatai szerint a járműgyártás és az autóipar a magyar gazdaság legjelentősebb szegmense, a gyógyszeripar és az elektronika mellett. A járműgyártás termelési értéke elérte 2014-ben a hatezer-hatszázmilliárd forintot, 23 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottak száma pedig 2014 utolsó negyedévében meghaladta a százharminckétezret, ez 16 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az ágazat adja hazánk külkereskedelmi forgalmának húsz százalékát, az export súlya a cégek árbevételében 93 százalék. A kormány által megkötött stratégiai partnerségek terén, az összes, ötvenkilenc megállapodás több mint egyharmada, huszonegy a járműipari szektorhoz kötődik.

- Tud konkrétumot, „biztatót" mondani a jövőre nézve?

- Jelenleg huszonnyolc döntés előtti járműipari beruházási projektet kezelnek mintegy 1,6 milliárd euró értékben, amelyekkel hétezer-hatszáz új munkahely létesülhet. Beszédes és a stabilitást és a termelésbe vetett „hitet" fejezi ki, hogy a világ húsz legnagyobb autóipari beszállítójából tizenöt már jelen van Magyarországon, az ország európai szinten is jelentős autóipari központnak számít.

- Az idén is kitart az elmúlt évek lendülete?

- Magyarország sokat exportál autókból, amelyeket itt gyártanak, azokban van hazánkban keletkező hozzáadott érték is - persze messze nem annyi, mintha itt lenne a kutatás-fejlesztés meg a menedzsment is minden járműgyártó részéről. Ugyanakkor az export azért fontos, mert most már évek óta a többletes folyó fizetési mérleg az egyik olyan pozitív dolog, mely segíti az ország finanszírozhatóságát külföldi kölcsönök bevonása nélkül. Jó hír, hogy a lendület 2015-ben sem torpant meg, sőt az iparág teljesítménye folyamatosan nő, hónapról hónapra viszi előre a gazdaság szekerét.

- Régi dilemma hazánkban, hogy a kis- és közepes vállalatok nem képesek ellátni a beszállítói tevékenységet. Ezen a téren van-e változás?

- Az autóipar eléggé koncentrált iparág. Még ha a magyar gazdaságpolitika fókuszában állnak is a kis- és közepes vállalatok, ez a vállalkozói szegmens az ipari termelés minimális részét valósítja meg, különösen a járműiparban, ahol a kétszázötven főnél többet foglalkoztató nagyok, hetvenhárom cég termeli a szektor teljesítményének 93 százalékát. Miközben a szektorban van kilencszázhúsz cég. Egyébként a magyar autóipari beszállítói kis cégekre jutó hét százalék sem olyan kevés, csaknem 450 mil­liárd forint évente. A beszállítói lehetőségek azonban továbbra is megvannak az iparágban, melyet általánosan kér probléma jellemez: a drága előállítási költség és a rossz minőség. Mindez a kkv-k alacsony szintű termelékenységére vezethető vissza, mely a jelenleg alkalmazott technológiák elmaradottságának, valamint a korszerű menedzsmentismeretek hiá­nyának is köszönhető. A jövőben ezeken a területeken szükséges beavatkozni kormányzati szinten, az EU-támo­gatásokat célzottan ezen hátrányok leküzdésére kell kiírni, ezáltal képessé tenni a magyar kkv-szektort a beszállítói kapcsolatok bővítésére.

- Nincs más terület?

- A befektetési politika kedvező teret nyújt mind a magyar mind a külföldi tulajdonú vállalkozások számára, új kapacitások kiépítésére ugyanúgy, mint a meglévők bővítésére. Az oktatás átalakításával fenntartható módon biztosítható a szükséges szakember-utánpótlás, amely az első számú kiválasztási kritérium az új befektetések eldöntésénél.

- Mit tervez a kiemelt kormányzati projektként futó Nyugat-Pan­non Járműipari és Mechatronikai Központ?

- Tízéves iparfejlesztési program keretében egymilliárd euró befektetést és csaknem 25 ezer új munkahely megteremtését céloztuk meg. A Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ küldetése a térségben már jelenlévő, valamint betelepedni kívánó gépipari, jármű-és gépipari és elektronikai ágazatok képviselői számára olyan gazdasági és társadalmi környezet biztosítása, amely versenyképes hátteret jelent a tartós jelenlét kiépítésére és hosszú távú fenntartására.

- Kicsit konkrétabban elmondaná, hogy mit is jelent ez?

- A koordinált térségi iparfejlesztés további célja egy „intelligensen" szakosodó régió kialakí- tása a Zalaegerszeg-Szombat­- ­hely-Szentgotthárd-Nagy­kanizsa térségben, ahol a járműipari-gépipari-elektronikai gyártó- és beszállítói bázis összhangban van brüsszeli úgynevezett S3 (Smart Spe- cia­lization Strategy) prioritással. Ehhez egy olyan világszínvonalú termelési kultúra és modern technológiai környezet kialakítását, fenntartását kell megvalósítani, ami épít az interregionális és nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, valamint a térségi vállalkozások fejlesztésével, bevonásával képessé válik a beszállítói értéktermelési láncokban a hazai részarány és ezen keresztül az ipari export növelésére. Elengedhetetlen feltétel a műszaki szellemi bázis jelentős mértékű, az ipari igényekre épülő átalakítása illetve megerősítése, és a gazdaságot támogató infrastruktúra (közlekedési hálózat) fejlesztése.

- Míg Győr környékének termelését az Audi „jellemzi", addig a közép-magyarországi régiót a Daimler Mercedes-gyár. Önöket pedig az Opel?

- Az Opel fontos zászlóshajó, mellette azonban több, kiemelt vállalat is működik a Nyugat-Pannon térségben. Így például a BPW, az LUK, a Delphi, a TDK-Epcos, az IQor, a Flextronics, a GE-Honeywell, a Hidrofilt és a Pylon-94 is.

- Fűznek-e reményeket a központi gazdaságfejlesztési és innovációs tervekhez?

- Célkitűzésünk, hogy a 2014 és 2020 között mintegy három­ezer­milliárd forintos kerettel rendelkező Gazdaságfejlesztési és Innovációs Programból a térség minimum kétszázötvenmilliárd forinttal részesedjen, s ennek jelentős része a Nyugat-Pannon növekedési zóna program keretein belül valósuljon meg. A fejlesztési elképzelések kiterjednek a szakképzésre, a nagyvállalatok kkv-beszállítóinak technológiai és telephely fejlesztésére és kutatás-fejlesztésre, mindenekelőtt a jármű-, gép- és az elektronikai iparra fókuszálva.

Fotó: Hegedüs Róbert

Az eredeti cikk itt olvasható.