Duális képzés: a cégeknek és az oktatóknak is van mit tanulniuk

Nem csodaszer, állítja a felsőoktatási államtitkár. Több párbeszéd kell, mutat rá a rektor. Ne váljanak szakbarbárrá a fiatalok, int az érdekvédelmi vezető. Az idei az első olyan év, amikor széleskörűen jelentkezhettek a felsőoktatásba bejutni vágyók úgynevezett duális képzésekre. Aligha kell olvasóinknak bemutatnunk a rendszert: felsőoktatási intézmények és vállalatok együttműködésén alapuló, kifejezetten gyakorlatias oktatásról van szó, amelynek részeként a hallgató ideje jelentős részét az iskolapad mellett az adott duális partnervállalatnál tölti, aktívan bekapcsolódva a napi feladatvégzésbe.

A kimenetet olyan mérnökök jelentik, akik azonnal bevethetők, hiszen ismerik az éles helyzeteket, a csapatmunka sajátosságait, tudás mellett tapasztalattal is fel lesznek vértezve.

Eddig 17 felsőoktatási intézmény jelezte, hogy duális képzést indítana a 2015/2016-os tanévben, a nyolcszázat közelíti azon hallgatók száma, akiket ebben a képzési formában fogadni tudnak – közölte a felsőoktatásért felelős államtitkár a közelmúltban. Palkovics László hozzátette: a képzésbe bekapcsolódó vállalatok, cégek száma több mint kétszáz, és mind a meghirdetett szakok tekintetében, mind a hallgatói helyek számában a műszaki terület a legnépszerűbb.

A duális képzés nem aszpirin, nem csodaszer, nem old meg minden problémát – ez a gondolat is az államtitkártól származik. Hivatali ideje kezdetén szakportálunknak azt mondta: az a cél, hogy értékes diplomákat tudjunk adni, ami persze többletmunkával jár. Noha a szakpolitikus elsősorban a fiatalok plusz terheire gondolhatott, a rendszer működtetésére a felsőoktatási intézményeknek és a képzésben részt, feladatot vállaló cégeknek sem árt felkészülniük. A duális képzés úttörőjének hazánkban kétségkívül a Kecskeméti Főiskola tekinthető, ahol már több éve amolyan pilot projektként megkezdték a duális rendszer bevezetését, a Mercedes-Benz és Knorr-Bremse helyi vállalatai közreműködésével. Ma már több tucat cég vesz részt a népszerű kezdeményezésben, tapasztalatokat is bőven gyűjtöttek az oktatók. Ennek kapcsán kérdeztük Ailer Piroskát, a főiskola rektorát.

Amikor nekikezdtünk néhány évvel ezelőtt a duális képzés bevezetésének, nem volt hazai minta előttünk, tehát a nulláról kellett kezdenünk az egészet. Igen sok olyan kérdésre kellett választ találnunk, amire ma már nem kell plusz energiát fordítania a többi felsőoktatási intézménynek. Gondolok itt a szerződéses kapcsolatok kialakítására, az időbeosztás kidolgozására, és egyáltalán a duális képzés köztudatba való bevitelére. Sokat kellett magyaráznunk annak idején, mivel eléggé ismeretlen volt a fogalom, a rendszer Magyarországon. Szívesen megosztjuk a tapasztalatainkat másokkal – jelezte főiskolájuk nyitottságát Ailer Piroska. Mivel a felsőoktatási intézmények infrastrukturális felszereltsége és az oktatók képzettsége alapvető elvárás minden egyetemen és főiskolán, a rektor szerint a duális modell bevezetése önmagában nem igényel komolyabb felkészülést. Az viszont tény, hogy a cégek számára transzparensebbé válnak a felsőoktatási intézmények, ez újdonság lehet az oktatók számára. Szerinte a vállalatokra több munka vár, hiszen egy cégnél nem szoktak iskolarendszerben oktatni. Ki kell találnia a partnervállalatoknak, melyik félévben mit akarnak oktatni, órarendszerűen kell gondolkodniuk. Amikor arról kérdezzük, mit tenne másképp, mire figyeljenek oda a duális képzésbe most belépő intézmények, Ailer Piroska ismét az időfaktort említi. – A hallgató életét közösen szervezzük a cégekkel, a kapcsolattartás, a kommunikáció, a folyamatos egyeztetés pedig nagyon sok időt köt le. Mi ott tartunk, hogy egy munkatársunk teljes munkaidejében csak a duális partnerekkel és hallgatókkal foglalkozik.

Hogy mennyire vonzó a duális képzés a fiatalok körében, azt nem csupán a jelentkezési számadatok mutatják. – Úgy látjuk, a többiek közül sokan irigykednek a duális hallgatókra. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy a duális képzésben résztvevők a sajtóban is megjelennek, népszerűek. Van olyan hallgatónk, aki abbahagyta a szakját, majd újrakezdte a tanulmányait, immár duális formában – tárta fel a részleteket a Kecskeméti Főiskola rektora.

Nagyon jó lehetőség a duális képzés, de elsősorban a multinacionális cégek jönnek szóba lehetséges partnerként – fogalmazott érdeklődésünkre a Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Egyesületének (MAJOSZ) főtitkára. Ennek ellenére a hazai, kisebb méretű vállalatok előtt is nyitva áll az ilyen együttműködések kapuja, ám Németh István szerint leginkább egymással összefogva tudnak hatékonyan bekapcsolódni a rendszerbe. – A külföldi cégek pontosan tudják, mit szeretnének. Azért települtek Magyarországra, mert tisztában vannak vele, hogy rendelkezésre áll elegendő számú képezhető fiatal. A duális képzésnek azonban kockázatai is vannak. Félő, hogy túlzottan cégspecifikus képzést kap a leendő mérnök, ami ellene hat a szakmai univerzalitásnak. A felsőoktatási intézmények sajátos feladata ezért az, hogy olyan biztos, széleskörű tudást adjanak, amelynek révén nem válnak szakbarbárrá a fiatalok – mutat rá Németh István. A főtitkár ezzel együtt úgy látja, mindenki nyerhet a duális képzéssel, hiszen a cégek örülnek, hogy megmutathatják az életszagú technológiát a jövő mérnökeinek; egy egyetem, főiskola soha nem tudná felvenni a versenyt, a tempót a piaci szereplőkkel.

Összességében tehát elmondható, hogy a duális rendszer jó irányt mutat a gyakorlatiasabb mérnökképzés megvalósításához. Ám egyrészt implementálni, magyarosítani kell a külföldi – elsősorban német mintán alapuló – tapasztalatokat, másrészt sokat kell dolgoznia a hallgatóknak, az oktatóknak és a vállalatoknak egyaránt. A perspektívák alapján egyértelműen úgy tűnik, bőven megtérülhet a befektetett energia.

Az eredeti cikk itt olvasható.